A GEN SEBESZET (genetic engineering) HASZNA ES KOCKAZATAI

Ficsor Gyula, Ph.D.,

Professor Emeritus of Biomedical Sciences (Genetics)

Biological Sciences Department

Western Michigan University, Kalamazoo, Michigan , USA

Email: ficsor@wmich.edu

A gen sebeszet 3 alapveto modszere

  1. A molekularis klonozo jarmu (MKJ)

Bakterologusok es eukaryotikus elolenyekkel dolgozo kutatok mar az 1950-es evekben megfigyeltek, hogy ha egyik faj (species) DNS-et beviszik egy masik fajba, az idegen DNS-t lebontja a fogado faj. Leg tobb tudos ezt nem talalta "erdekes temanak" kiveve a kesobb Nobel dijas Salvador Luriat. Ez egy jo peldaja annak hogy egy jelentektelennek latszo alap, tehat nem gyakorlati, kutatasi kerdes a hosszu tavon milyen hatalmas jelentoseguve valhat a gyakorlati tudomany reszere is. A valasz az idegen DNS lebontasara a restriktion endonuklease-k felfedezeseben rejlett. Ezek az enzimek a DNS-t bazis-specifikus modon vagjak fel. Ez azt jelenti hogy egy adott endonukleaz a DNS-t mindig egy adott bazis sorrendnel vagja, pl. a BamHI (extracted from Bacillus amyloliquefaciens) enzym a DNS-t mindig ott vagja ahol egy 5’GGATCC3’/ 3’CCTAGG5’ bazis par sor fordul elo. Az Abra 1-ben lathato MKJ-ben a tetracycline ellenallo genen belul talalhato egy 5’GGATCC3’/3’CCTAGG5’ bazis par sor. Ilyen bazis sor nem fordul elo masutt ebben a MKJ-ben. A vagas utan a kor alaku molekula egy egyenes (linearis) DNS molekulava valik.

Ha emberi DNS-t BamH1-el vagunk, ahol 5’GGATCC3’/3’CCTAGG5’ bazis par sor fordul elo, ott ez az enzim az emberi DNS-t elvagja. Az eredmeny tobb millio, par szaz bazis-par hosszusagu DNS darab (fragment). Bar melyik kis darabot be tudjuk epiteni a MKJ-be a DNS ligase enzim segitsegevel, miutan az MKJ ujra kor alaku lesz. Arrol tudjuk meg hogy sikeres volt az eljaras ha a MKJ elveszti tetracycline ellenallasat. Ezutan a MKJ-t bevisszuk egy bakteriumba ahol az utodokon keresztul az emberi gen darab milliardjait tudjuk szaporitani az emberi testen kivul. A trukk persze az, hogy azt a gen darabot szaporitsuk amelyiket eppen akarunk. Ez a modszertani kerdes tul bonyolult ahhoz hogy most erre itt kiterjek.

Mig a MKJ DNS klonozasi modszer hasznos volt a molekularis biologiaban az 1970-es es 1980-as evekben, a PCR felfedezese utan (lasd kesobb), tul lassunak bezonyult, mert el vegre egy kiserlet egy hetig is el tartott!

Courtesy of Brooks/Cole Publishers, Pacific Grove California

Abra 1. Molekularis klonozo jarmu, a pBS322, kepes barmilyen, lehet emberi is, DNS befogadasara es ennek szaporitasara.

2. A Polimaraz Lanc (Chain) Reakcio (PCR)

A hagyomany szerint Dr. K. B. Mullis egy kaliforniai dugoban ult es felfedezte a PCR-t.

A PCR modszert az Abra 2 mutatja be. Ezzel a modszerrel alig 2 ora alatt egy gen darab milliardjait lehet letrehozni. Ezzel a modszerrel konnyebb azt is tudni hogy

melyik gen egy darabjat sokszorositjuk, azaz klonozzuk

 

 

 

Courtesy of Jones and Bartlett Publishers, Boston

Abra 2. A Polymerase Chain (lanc) reakcio (PCR) a bal felso sarokan lathato gen darabot (fragment), a homerseklet 95 Celzius es 4 Celzius kozotti cycluzosaval milliard mennyisegekben allitja elo.

3. A DNS bazis sorok automatizalt leolvasa

F. Sangren British biokemikus a masodik Nobel dijat kapta azert a fantasztikusan eredeti modszerert amit a DNS bazis sor megallapitasara hozott letre. Abra 3 e modszer lenyeget abrazolja. A diakjaimnak annak idejen 2 eloadast tettem felre hogy a modszert meg magyarazzam. Tehat errol itt szo sem lehet. Annyit meg kell jegyezni hogy ma a PCR es bazis sor leolvasas fojamat ossze van kotve es egy computer nyomtatja ki a sorozatot. Viszont van ennek a modszernek egy kotottsege. Ugyanis egy menetben csak kb 300 bazis sor hosszusagu DNS fragment (darab) sorrendjet lehet leolvasni. Egy emberi gen 10,000-200,000 bazis part tartalmaz. Az emberi genome 3.3 milliard bazis part tartalmaz. Az emberi genome leolvasasa, ami 2002-ben fejezodott be, kb. 10 millio kiserletet igenyelt a vilag tobb szaz laboratoriumaban. Az internet tette lehetove ezt az egesz vilagra kiterjedo egyuttmukodest.

Courtesy of Jones and Bartlett Publishers, Boston

Abra 3. A DNS bazis sor automatizalt leolvasasi modszere. A modszer korlatozasa hogy

egy alkalommal (egy kiserletben) csak kb. 300 bazist lehet leolvasni. Az emberi genome leolvasasa kb.10 millio hasonlo kiserletet igenyelt.

Az eddig roviden leirt modszerek megnyitottak a lehetoseget bioteknikai alkalmazasokra, beleertve a gen sebeszetet.

Vendeglato elolenyek

Ebben az eloadasban a gen sebeszetet tagabb ertelemben kezelem. Nem csak emberi gen sebeszetrol kell beszelnunk, vagyis az emberi genek elo emberben valo javitasarol, hanem tagabb ertelemben beszelnunk kell genek manipulaciojarol mas elolenyekben is. Szem elott kell tartanunk, hogy eloszor az emberiseg tortenelmeben kutatok es gen sebeszek letortek a fajok (species) kozotti, eddig csak nagyon ritkan at lepheto falakat. A 20-ik szazad elso feleben noveny nemesitok csak a leg kemenyebb munkaval tudtak egy maroknyi gen atvitelt elerni fajok kozott. A fennt emlitett modszer typusok segitsegevel ma mar genek ezreit viszik egyik fajbol a masikba emberi celok kielegitesere. Amikor azt mondjuk hogy "vendeglato" elolenyek (host organisms) ez alatt azt ertjuk hogy melyek azok az elolenyek amelyeket mar eddig is fel hasznaltak emberi genek vagy mas elolenyek genjeinek befogadasara es annak elettani kifejezesere. A vendeg elolenyek nehany peldaja:

Bacterium, eleszto, vagy emlos sejt kulturaban keszult gyogyszerek peldai

A cimben emlitett genetikailag modositott elolenyekben letrehozott termekek, minden esetben feherjek, kemia kezelesekre szorulnak mig a gyogyszer emberi hasznalatra alkalmas. Ennek ellenere a kovetkezo lista tobb fontos gyogyszert foglal magaba amelyeket ezekben az elolenyekben allitottak elo:

Bio-Pharming

Bio-pharming egy angolban elofordulo szojatekra alapul. A "ph" betu kombinacio angolban a magyar "f" hangnak felel meg. A "farm" szo pedig gazdalkodast, allattenyesztest is jelent. A "pharmacy" szo pedig gyogyszerrel kapcsolatos. Tehat a Bio-pharming (ejtsd bio-farming), arra utal hogy egyes gyogyszereket farm allatok fel hasznalasaval allitanak elo. Ezekbe az allatokba emberi geneket vittek be gyogyszerek eloallitasara. Ennek a modszernek meg van a nagy elonye hogy az eloallitott termekek olyan biokemia formaban vannak, amelyek kompatibilisek az emberi szervezettel. A hosszu tavon, 15 ev korul, ahogy a patentok lejarnak (ne felejtsuk el hogy a patentok tettek lehetove az ilyen iranyu teknologia alkalmazasat), a bio-pharming modszerrel eloallitott emberi gyogyszerek olcsobba valhatnak. A kovetkezokben bio-pharming modszerrel letrehozott gyogyszereket lathatunk:

Courtesy of Brooks/Cole Publishers, Pacific Grove, California

Abra 4. Ez a bio-pharm juh az emberi alpha-1-antitrypsin gent hordozza es a gen feherje termeket kivalasztja tejeben. Ezt a gyogyszert az orokletes emphysema kezelesere hasznaljak.

A gen sebeszettel letrehozott gyogyszerek elonyei es hatranyai a hagyomanyos forrasokhoz hasonlitva

Az 5-ik Abra osszegezi a gen sebeszet utjan letrehozott gyogyszerek felhasznalasat. Minden gyogyszert emberi gen mas fajba valo atultetesevel hoztak letre.

Hagyomanyosan feherje, tehat biologiai eredetu gyogyszereket, hust szolgaltato allatokbol vontak ki. Ezek az allati eredetu feherjek leg tobb esetben kulonboznek az emberi feherjetol egy vagy tobb aminosavval, mint ahogy az allatok kulonboznek az embertol. Amikor egy gen sebeszettel mas elolenybe beultetett emberi gen termeli a gyogyszerileg fontos emberi feherjet, a termek amino sav sora emberi. Igy kevesebb mellekhatasra kell szamitani. Hosszu tavon talan a gen sebeszet utjan keszult feherje gyogyszerek nemcsak jobbak hanem olcsobbak is lesznek, mert egy allat nem csak egyszer ad hasznos gyogyszer termeket, t.i. kimulasakor, hanem egy bio-pharm allat egy egesz eleten at termeli a hasznos gyogyszert es utodja orokli ezt a hasznos bevitt gent.

Courtesy of Jones and Bartlett Publishers, Boston

Abra 5. Gen sebeszettel letrehozott gyogyszerek felhasznalasa

Hatranyokrol (risks) nehez beszelni, ugyanis a gen sebeszet utjan keszult gyogyszerek at mennek mind azon a szigoru klinikai el biralasokon mint a kemiai uton letrehozott gyogyszerek

Gen sebeszet emberi test (szomatic) sejtekben: hibas gen kicserelese jo genre

Ezt a modszert az teszi lehetove hogy a genetikai problemaval szuletett egyenbol sejt kulturat keszitenek. Mig az egyen sejtjei sejt kulturaban leteznek, itt lehetoseg nyulik a sejtek gen sebeszet modszereivel valo manipulaciora, vagyis kicserelni a hibast gent jora. Ha vegig kovetjuk az Abra 6-ot latni fogjuk azokat a lepeseket amelyek egy hibas gen jora valo cserelodesehez vezetnek. Van esely arra hogy a beepitett jo gen el kezdje azt a hasznos munkajat mint amire a hibas gen nem volt kepes. Az on sejt hasznalat gen sebeszetben megelozi az immunalis rejekcio problemajat.

Harom pont szorul itt bovebb magyarazatra. Mi is ez a "hibas" retro virus. Eloszor is idegen gent nem egyszeru egy elo sejtbe bevinni, anelkul hogy a sejt el pusztulna. Az ismeretes hogy egyes virusok ugyesen be tudnak jutni az emberi sejtekbe hogy ott kulonbozo karokat okozzanak. Mar most a gen sebeszek kivagjak a virusbol azokat a geneket amik kart okoznak, de meghagyjak azokat a genjeiket amik utjan be tudnak jutni a sejtekbe es ami utjan be tudjak a javitott gent epiteni az emberi DNS-be. Raadasul vigyaznak arra, hogy a virus ne tudja magat szaporitani. Tehat ezert nevezik az ilyen virusokat "hibas" (defective) virusnak. Igy attol nem kell tartani hogy a molekularis jarmukent hasznalt virus kart okozzon.

 

Abra 6. Hibas gen kicserelese egy jo genre test sejtekben (ez esetben csontvelo). Nagy szamu csontvelo sejtet egy hibas gennel kivonnak a csontvelobol es ezeket sejt kulturaban szaporitjak. A sejt kulturaban lehetoseg van a hibas gen jora cserelesere. A sejteket a gen sebeszettel "meg gyogyitott" gennel visszaultetik a csontvelobe.

A masik pont az, hogy lehet hogy egy jo gen bele epul egy sejtbe. Viszont a rossz gen a masik kromoszoban (gen csoportokat hordozo sejt resz) tovabbra is jelen lehet. Ez csak akkor problema ha a hibas gen egy artalmas termeket kepez. Sajnos erre sok a pelda human genetikaban. Tehat a gen sebeszet nem mindig lehetseges.

A harmadik pont az az hogy gyakran a jo gen nem ekelodik be termeszetes helyere a kromoszomaban. A rossz hejre beepult gen esetleg nem tud egy kivant feherjet termelni meg felelo mennyisegben, vagy egyaltalan. A genek pontos celba valo bevitele meg egy nem teljesen megoldott kerdes.

Az u.n. sulyos kombinanlt immune deficit-ben (severe combined immune deficiency or SCID) szenvedo szemelyeknel hianyzik az adenosine deaminaze enzim. A 7-ik Abran lathato egeszseges kislanyok azon a folyamaton mentek at amit a 6-ik abra mutat.

Courtesy of Jones and Bartlett Publishers, Boston

 

Abra 7. Ket genetikailag adenosine deaminaz enzym hianyos, sulyos kombinanlt immune deficit-ben szenvedo kislanyon segitett a test sejtes gen sebeszet.

Sajnoson az emberi gen sebeszet eddig keves sikerrel dicsekedhet. Ennek egyik fo oka talan az hogy a 6-ik Abraban mutatott hibas (mutans) gen kicserelese inkabb cel mint eredmeny. Ugyanis a gyakorlatban az tortenik hogy ha a gen beepul is a kromoszomaba (ezt tudjuk mert a gent kovetjuk jol "olvashato" jelolo, marker gennel), viszont az nem biztos hogy a beekelodott gen pontosan a termeszetes helyere kerult. A nem jol beekelodott gen esetleg nem tudja magat kifejezni az idegen helyen. A realitashoz hozza tartozik hogy vilagszerte folyo kevesbe sikeres kiserletekrol is emlitest tegyunk:

Ennek ellenere a hejzet nem remenytelen. A Journal of Neuroscience 2003, Junius 1-i szama az idosebbkori nagyothallas eseten beallo haj sejtek nem vart regeneralodasarol szamol be tengeri nyulban (Guinea pig). Ebben az az uj szeru, hogy a hianyzo haj sejteket a belso fulben helyileg birjak regeneraciora kozeli nem haj sejtekbol. Tehat a gen sebeszet nem a testen kivul, in vitro, tortenik, hanem a testen belul, in vivo. A University of Michigan kutatoi azt is lattak, hogy az uj haj sejtek iranyaba uj neural fiberek (ideg szalak) fejlodnek egy meglevo hallo idegbol. Turelemre van szukseg az esetleges emberi alkalmazashoz, mert meg az allat kisertletekben sincs megallapitva hogy az allatok hallasa javult volna.

Gen sebeszet emberi ivar sejtekben?

Lenyegeben ez lenne az igazi emberi gen sebeszet, mert ha sikerulne egy hibas gent jora cserelni, az eredmeny tovabb vivodne jovo generaciokra. Az ivarsejtekbe gen bevitel a bio-pharm allatokban mar kidolgozott fojamat es mint mar elobb emlitettem, egy elonyos modja bizonyos gyogyszerek eloallitasanak. A bio-pharm allatokban kulonbozo teknikakat alkalmaztak. Az egyik technika ami talan legjobban felelne meg ivar sejt gen sebeszetre emberben a 8-ik Abran lathato.

Az eger illusztracio azt mutatja be, ami szerint egy mutans, azaz genetikailg hibas gen, gen sebeszeten megy at (az illusztracio kozepe) es egy javitott gent hordozo sejtmagot bevisznek egy elozoleg sejtmagtalanitott petebe. A mostmar genetikailag meg javitott petet, be lehet ultetni egy befogado kepes mehbe es az esetek egy kis hanyadaban lehet varni egy genetikailag egeszseges utodot. Emberi alkalmazasban a petet ado anya lehet a gen sebeszeten atmeno utod anyja es lehet a megjavitott sejtmagot befogado petenek otthont ado meh tulajdonosa. Most probaljuk kidolgozni a rokoni viszonyokat. A korabban szuletett genetikailag karosult gyermek a kesobb szuleto, de mar genetikailg meggyogyitott gyermek, idosebb egy petes iker testvere lenne (tehat azonos iker testvere). A bilogiai anya mindket gyermek edesanyja lenne, mig az apa a ket gyermek edesapja. A rokoni viszonyok bonyolodnanak, ha a petet ado anya es petet befogado anya nem ugyanaz. Tehat a moralis kerdeseken tul, erdekes jogi kerdesek is felmerulthetnek

Ami allatokban lehetseges es csak egy teknikai kerdes, az emberekben sokkal bonyolultabb es eddig meg nincs pelda hogy emberi ivarsejtet genetikailag javitott volna valaki. Mik tehat a problemak emberi alkalmazasban? Nagyon sok. Probaljunk egy listat kesziteni. Itt azert hasznalom a tobbes szamot, mert biztos a kulonbozo hatteru olvaso tud meg ehhez a listahoz adni, vagy esetleg abbol el venni. Azt a legalisan legegyszerubb modot fogjuk valasztani, amikor egy anya es apa sajat gyermeke szorul orokletes gen sebeszetre.

Couurtesy of Brooks/Cole Publishers, Pacific Grove, California, with revisions of the author

Abra 8. Egy egerekben mar kidolgozott es emberben elkepzelheto fojamat orokletes gen sebeszetre. A biologiai anyatol nyert magtalanitott petebe gen sebeszet utjan "gyogyitott" sejt magot ultetnenek. A petet a genetikailag javitott gennel a biologiai anya mehebe helyeznek. A probalkozasok egy kis hanyadaban egy orokletesen is gyogyitott gyermek szulethet.

A legutolsonak emlitett akadaly etikai es vallasi allaspontokra alapul. Egyik problema hogy esetleg szaz probalkozas is szukseges mig egy egeszseges embryo sikeresen beultetodik, majd fojtatja fejlodeset a sikeres szulesig. Mar a mehbe vitel elott is latszodni fog hogy egy esetleges tojasba vitt genetikailg javitott sejtmag, ami elindul az embryonikus fejlodes utjan, egeszsegesen indul-e el. Ha ez nem latszik, a nem sikeres embrio el pusztitasra kerul.

Az oroklodo emberi gen sebeszet ma csak a tudomany es etika lathataran van. Eppen ezert fontos ezekkel a kerdesekkel foglalkozni. Ez talan az a sympozium ahol a teologia es termeszettudomany fogaskerekkent osszeforgo kerdesei megfelelo otthonra talalhatnak. Lesz valaha ez a mar teknikai akadalyokba alig utkozo modszer alkalmazva? Nagyon valoszinu hogy igen. A masik kerdes hogy miert? Erre a valaszom az mint a Mt. Everest-et eloszor megmaszo Sir Edmond Hillary valasza volt amikor megkerdeztek, miert maszta meg: "Beause it was there" (Mert ott volt).

Genetikailag modositott novenyek (GMN)

Napjainkban vita folyik az USA es Nyugat Europa kozott a GMN termekeinek Amerikabol Europaba valo exportalasahoz. Az USA megfelelo hatosagai abbol indulnak ki hogy a GMN-be vitt genek termekei eddigi tapasztalat szerint nem karosak az egeszsegre. Ha esetleg valami problema megis elo fordulna, ami nagyon valoszinutlen, akkor majd foglalkozunk a kerdessel. Ezzel a laissez faire hozza allassal az allam nem akarja akadalyozni a mezogazdasagi kutatast es kereskedelmet. Ezzel szemben a Nyugat Europaiak minden genetikailag modositott elelmiszert mint egy uj gyogyszert tekintenek es megkivanjak ezek hosszu es koltseges klinikai vizsgalatat. Mielobb ezzel a kerdessel tovabb foglalkoznek nezzuk meg milyen elonyoket jelenthet a novenyek genetikai modositasa

Nehez az elso es masodik fennti allitassal vitazni. Ki akarhat tobb novenyvedoszert a kornyezetben es ki nem szeretne vedoszer mentes elelmiszert? A vitat az USA es Nyugat Europa kozt kereskedelmi erdekek es a fogyasztok tajekozottlansaga taplalja. A harmadik allitas, az elemiszerek taplalkozasi szempontbol jo minosegi elemiszer valasztekkal rendelkezo Nyugat Europaiknak nem erdekes. Viszont a fejlodo vilag lakosainak, kulonosen anyaknak es gyermekeiknek, az elemiszer taplalkozasi minosege elet es halal kerdese lehet.

A harmadik allitashoz hozza kell fuznunk, hogy sok elelmiszer mint pl. kukorica, koles vagy rizs taplalkozasi szempontbol hianyos vitaminokban, a feherjek mennyisegeben es minosegeben. A kukoricabol es kolesbol hianyzanak fontos (essential) aminsavak amiket az emberi szervezet csak elelembol nyer. A rizsben nincs Vitamin A ami negyed milliard emberben okoz ejszakai vaksagot. A minosegileg javitott genetikailg modositott elelmiszerekbol eddig csak Vitamin A rizs all rendelkezesre. Erdekes megjegyezni, hogy a novenyek genetikai modositasa egy aranylag olcso teknologia. Egy laboratorium beindatasahoz szukseg van egy magasan kepzett molekularis genetikusra, egy-ket jo teknikusra, husz-harminc ezer Eurora es egy kozeli nemzetkozi repulo terre. Az utobbi azert szukseges hogy a gyorsan romlo enzim es mas kemiai anyagokat meg lehessen rendelni a kovetkezo napra szaraz jegen.

Par hete hallottam egy radio reportot az amerikai radio halozat (NPR) All Things Considered (Minden Oldalrol) programjan. A reporter el mondta hogy Ugandaban a banan fak nagy resze elpusztult egy bakteriumos betegseg miatt. Szerencsere Belgiumban egy kutato intezet genetikai modositas utjan letrehozott banan fajtakat amelyek ellenallok ennek a betegsegnek. Sajnos a betegseg ellenallo banan fajtakat nem lehetett bevinni Ugandaba, mert ha Uganda el fogadja ezeket a novenyeket, az Europai Unio meg tiltja bar milyen mezogazdasagi termek (ha genetikailag modositott ha nem), pl. kave, behozatalat Ugandabol az EU teruletere. Tehat a genetikailag modositott novenyek ellenzese Nyugat Europaban sokkal tobb mint a nyugati eletszemlelet melletti kiallas.

A GMN esetleges hatranyai

Az emberek egy kisebb resze eddig is szenved elemiszer altal okozott betegsegektol es allergiaktol. A phenylalanine toxicity pehnylketonuriaval szuletett gyermekekben jol ismert. Ha valamilyen elelmiszer altal letrehozott rendelellenesseg jelentkezik a gyermekben, egyeni teszting es meg felelo dietary beavatkozas szukseges. Nincs adat arra hogy a GMN a mar meg levo diateray problemakhoz szignifikansan adnanak.

A fogyasztok zome nem tudjak, hogy a GMN kepesek vad rokonaikkal keresztezodni es nem vart es nem kivant uj termekeny faj hybrideket letrehozni. Ha pl. egy herbicid ellenallo noveny keresztezodik egy vad gyom rokonnal, meg van annak a lehetosege hogy egy herbicid ellenallo gyom (szuper gyom) jon letre. A GMN ekologiai meglepetesei valoszinuleg fontossabbak lesznek a hosszu tavon, mint egy GMN elelmiszer esetleges allergen hatasa egy elenyeszoen kis szamu fogyasztoban. Ez nem jelenti azt hogy a GMN nem lehet letrehozni, de nagy korultekintesre van szukseg ekologiai szempontbol10. Hasonlo korultekintes fontos a rovarellenallo GMN esetleges karos hatasa eseteben nem cel rovarok karositasaban, pl. mehek, lepkek. Viszont a GMN nelkuli nehez rovarirtoszerezes is karos nem cel rovarokra.

A fogyasztok tul nyomo tobbsege nem tudja, hogy a GMN bevezetese csak tovabb viszi azt a problemat ami mar az u.n. zold forradalommal, vagyis a magas kemizalasu fajtak bevezeteseval kezdodott az 1960s evekben. Arrol van szo, hogy ezeket a biotek vallalatok altal arult GMN vetomagokat es teknologiakat csak a nagy gazdasagok tudjak meg venni. Ez a kis farmerek kiszorulasahoz vezetett es fog vezetni. De a problema azert is fontos mert a heji kornyezethez jol alkalmazkodo fajtak el vesznek. Eppen ezert fontos hogy a bioteknologia decentralizalodjon es hogy ezek a laboratoriumok helyileg jol adaptalt fajtakat javitsanak genetikailg.. Szerencsere a GMN eseteben ilyen decentralizalodashoz meg van a lehetoseg mint ezt mar fentebb emlitettem.

Vegul arrol sem lehet meg feledkezni, hogy ha az elemiszerek minosege es mennyisege meg is javulna es ha ezt ekologialig okosan es az endogen (helyi) fajtak fel hasznalasaval ernek is el, varhatolag ez tovabb jarulna a nepesseg novekedesehez. Nincs az a bio-teknologia es gen sebeszet ami lepest tudna tartani a meg gyorsabban novekvo uj szajak szamaval. Csak ugy van ertelme a GMN bevezetesenek ha ugyanakkor szembenezunk a globalis nepesseg novekedes problemajaval is.

Elismeres: Partial support from the NIH, NIGMS Bridges to the Future Program 2 R25 GM0601802A1 is gratefully acknowledged.