NYOMTATASHOZ KATTINTS ITT

VÉGTELEN HIT, VÉGES TUDOMÁNY

NYOMTATASHOZ KATTINTS ITT

Ficsor Gyula, Ph.D., Docens Emeritus (Nyugdijas),

Western Michigan University, Kalamazoo, MI.,

előadása

a Kiskunhalasi Baptista Egyházban,

2006 Június 5.

Ezt az eloadast meg lehet talalni Ficsor Gyula honlapjan is:

http://homepages.wmich.edu/~ficsor/index.htm

email: gficsor@yahoo.com

Bevezetes:

Fel teszek 3 allitast a tisztelt jelen levoknek, bar nem kivanom hogy erre a kerdesre most feleljenek. Ki-ki maga valaszolja meg ezt a kerdest maga fele.

1. Az Isten letezeset lehet tudomanyosan bizonyitani avagy ketsegbe vonni.
2. A hit es tudomany ket ertek rendszer, tehat leg jobb a kettot kulon vizsgalni.
3. Nem tudok az 1-es es 2-es allitas kozt valasztani.

Mivel nekem volt idom fel keszulni, igy egy-ket szoban kifejezem hogy ezek a fontos kerdesek hogy erintettek engem az eletem fojaman.

Tiz es 20 eves koromat bezaro 10 evben, 1946-1956 kozott Magyarorszagon eltem majd 1957-tol az Egyesult Allamokban. 1967-2001 kozott a Nuygat Michigani Egyetem Biologia Tanszeken dolgoztam mint a genetika tanara es kutato.

Az elso szamu allitast erintoen, talan lehettem 14 eves amikor ifjusagi vezetom ifj. Almasi Mihaly egyszer adott egy konyvet a kezembe Ungar Aladartol. Csak annyira emlekszem hogy a konyv fedelen volt egy mikroszkop es Ungar Aladar ervelt hogy Istent lehet tudomanyosan bizonyitani. Valahogy en nem voltam teljesen meg gyozve. Egyszer edesapammal arattunk es edesapam korul mutatott a tajon: fiam hat nem latod hogy a termeszet bizonyitja Isten letezeset. Bar mennyire is szerettem es tiszteltem edesapam, megsem gyozott meg.

A Sztalinista-Rakosi rendszer mindent meg tett hogy ra eroszakolja az emberekre az ateizmust. A marxizmus-leninizmus propagandajaval igyekeztek bizonyitani hogy nincs Isten. Ez aztan tenyleg nem hatott meg.

A kettes allitasrol majd bovebben szolok az alabbiakban. Most csak annyit hogy az u.n. fundamentalistak azt tartjak, hogy a hitet es tudomanyt nem lehet elvalasztani. Ez jelentkezik a teremtes Bibiliai leirasa es evolucio szembe allitasaval. Sok diakom jott fundamentalista hatterbol, hiszen a kozeli Grand Rapids, Michigan nagy varosban a konzervative Christian Reformed egyhaz nagyon elterjedt es eros.

A harmadik allitas irja le legjobban fiatalkori es fiatal emberkenti bizonytalansagom. Tehat ebben a kerdesben a tovabblepeshez ugy a diakjaim fele valo felelossegerzet mint a magam meg nyugtatasa osztonzott. A harmincas eveim kozepere, az 1970-es evekben elertem a kettes szamu allitashoz. Ezt az allaspontom megosztottam diakjaimmal ha ilyen iranyu bizonytalansaguk volt. Igy erdekes volt hogy ugy a 90-es evek kozepen megkapta a szemem egy kis level a szerkesztohoz a Newsweek hetilap egyik oldalan. Ekkor mar csak mosolyogtam rajta hogy na lam nem vagyok egyedul aki a kettes allitast valasztotta. Ez a kis level a kovetkezot allitotta: A hit tételeit tudományosan magyarázni, esetleg se nem jó hit, se nem jó tudomány.

Ezek utan nezzuk meg, hogy lehet a hitet es tudomanyt mint ket ertekrendszert vizsgalni es megerteni.

A hit és tudomány módszereinek összehasonlítása:

A hit módszerei:

Ha csak annyi hitetek lenne mint egy mustármag, azt mondanátok ennek az eperfának: ess a tengerbe, az eperfa engedelmeskedne. Lukács 17:6

Bizony mondom nektek, ha hisztek es nem ketelkedtek, ha azt mondanatok ennek a hegynek: ess a tengerbe, az meg tortenne. Mate 21:21

A hit által semmi sem lehetetlen. Máté 17:20

Miert mondjátok egymásnak, mi Ábrahám fiai vagyunk. Ez nem jelent semmit. Bizony mondom nektek hogy az Isten ezekből a kövekből is tamaszthat fiakat Ábrahámnak. Máté 3:9

A tudomány módszerei:

Empirikus, vagyis gyakorlati megfigyeléseken alapuló módszerek:

Ha egy jó célt szolgáló növény magját veted egy pár ezer nemzedéken keresztül, lehet hogy egy jobb fajta jön létre

Példák: magas hozamú, jó minőségű búza, árpa, zab, bab stb Az eredmények kitűnőek lehetnek, de az empirikus módszer nem alkalmas a mechanizmusok megértésére. Az empirikus módszer sokszor hibás magyarázatokat eredményez. Pl. a Föld lapos, a Nap forog a Föld körül, lecsapolni a beteg vérét, vagy egyáltalán nem venni észre dolgokat mint pl. sejt, baktérium, vírus stb. Összefoglalva: a gyakorlati módszer több jó eredményt már elért, de sokszor téves megértésekhez is vezetett, vagy nem volt alkalmas szemmel nem látható dolgok megfigyelésére amihez kellettek műszerek. De a legfontosabb, hogy a gyakorlati módszer nem alkalmas kísérletekre és a mechanizmusok megértésére. Apránként a filozófusok rájöttek egy olyan módszerre, az ún. Tudományos Módszerre, ami egy cél-tudatosabb, kísérletekre és megfigyeléskre alapuló, univerzális módszer.

A tudományos módszer

A tudományos módszer első népszerűsítője Sir Francis Bacon (Angol, 1561-1626):

hipotézis (feltételezés), → kísérlet, → hipotézis, → kísérlet, → hipotézis, → kísérlet stb.

Bármi lehet hipotézis, de nem minden hipotézis jó (célravezető).

Egy jó hipotézis

1. csak egy kérdést vethet fel
2. a már ismert tudást figyelembe veszi
3. kísérletre vagy megfigyelésekre alkalmas
Példa egy jó hipotézisre: A Föld lapos. Kísérlet, vagy óvatos megfigyelés: Ha lapos, akkor ahogy az árbocos hajó láthatóvá válik, igaz hogy kis méretűnek látszik, de a hajó MINDEN része egyszerre látható. Megfigyelés: Először az árboc hegye látszik, aztán fedélzet stb. A hipotézis meg van cafolva. Hát jó, akkor próbáljunk egy másik hipotézist: A Föld henger alakú. Ez is cáfolható megfigyelésekkel. Próbáljunk még egyet: A Föld gomb alakú. A hipotézis nincs cáfolva. A komoly tudomány nem állítja: bizonyítva van hogy a Föld gomb alakú. A komoly tudomány nem abszolút, csak valószínűség. Így később kiderült, hogy a Föld nem tökéletesen gömb alakú, hanem a két pólusnál egy kicsit benyomott gömb-szerű. A tudományos módszer univerzális: alkalmazható fizikában, kémiában, biológiában, lélektanban, orvostudományban, mérnöki tudományokban, a számítógépek világában, űrkutatásban stb. Arra hogy a tudományos módszer hogy dolgozik, egy kitűnő példa a genetika története. Gregor Mendel Apat volt az első, aki a tudományos módszert sikeresen alkalmazta a genetikában. Hipotézis: Minden látható vonás mögött van egy láthatatlan, tovább vitt dolog, ami magában hordozza a látható dologhoz szükséges információt. (1865) Pl. Barna szemu szülőknek gyakran van barnaszemu gyermeke. Mendel megértette, hogy nem a barna festek vivődik át spermán és tojásban, hanem a barna szint meghatározó információ. Mendel nem foglalkozott azzal, hogy mi az információ anyaga. Ennek a felfedezése másokra várt. Mendel munkáját kortársai nem értették. Az örökléstan tanulmányozása azért haladt tovább, ha lassan is. 1904-ben három kutatócsoport függetlenül egymástól (és Mendel felfedezéseinek nem ismerésében) újra felfedezték amit Mendel már 40 évvel korábban és jobban felfedezett. Megtalálták Mendel 123 oldalas dolgozatát a brünni természettudományi közleményekben, és így nem volt más, mint Mendel felfedezéseit elismerni. Majd következtek a genetikát mélyebben megértő felfedezések, mint a DNS 1865, 1929, 1944 A DNS kettős csavar struktúrája (1953) A genetika nyelve az építőkövek (bázisok) sorrendje Az ember és több élőlény teljes bázis-sora ma már ismert Tudjuk, hogy egyes gének hogyan műkődnek Tudjuk, hogy kb. 4000 gén, ha hibás, milyen emberi betegség jön létre A tudomány nem talál végleges eredményeket Nem tudjuk, hogy a gének hogyan dolgoznak össze Az emberi agynak van százmilliárd sejtje. Hogy működik harmóniában ez a hatalmas számú sejt? Hogyan tanulunk? Hogyan raktározzuk a tudást? Hogyan hívjuk elő a szükséges információt? Mi az, hogy lelkiismeret, bűn, alvás, szeretet?

A hit módszereivel a Biblia mindezekre a kérdésekre választ ad:

Tanulás: Példabeszédek 10:8 A bölcs szívesen tanul

Példabeszédek 23:12

Példabeszédek 13:18

Lelkiismeret: Rómabeliek 14:23

Bűn: 1 János 3:4

Zsidók 12:16-17

Alvás: Zsolt. 3:5

Szeretet: Márk 12:30-31

Teremtés és Evolúció

A hit módszerei:

Teremtés semmiből

Hit által megértjük, hogy a világmindenség (kozmosz) Isten parancsara jött létre és amit látunk nem jött létre semmi láthatóból. Zsidókhoz irt levél 11:3.

Isten teremtette a kozmoszt, mert ezt jónak latta. Mózes I:1

Zsoltárok 8: 4-9:

Amikor nézem az egeket és látom ujjaid munkáját--a holdat és csillagokat amit teremtettel,

Mi az ember hogy gondolj rá, csak halandók, hogy ellásd őket?

Úgy teremtetted őt, hogy csak kicsit alacsonyabb mint Isten és meg koronáztad dicsőséggel és tisztelettel.

Hatalmat adtál neki minden fölött amit teremtettél: a nyájak, a vadak, az ég madarai, a tenger halai és minden élő fölött, amelyik úszik a tenger áramlataiban.

Az Isten a Biblián és prófétákon keresztül úgy nyilatkozik, hogy azt meg lehessen érteni. Hiába beszélt volna Mózes DNS-ről és aminosavakról, amikor az emberi tudás és műszerek erre még nem voltak készek.

A tudomány talán legnagyobb megoldatlan kérdése: hogyan lett semmiből valami?

A hit: Mert Isten képes a semmiből valamit teremteni.

Az Isten jónak látta, hogy az univerzum állandóan mozogjon, ami maga után vonja az állandó változást. Tehát Isten teremtett egy módszert, a törzsfejlődést (evolúció), ami lehetővé teszi, hogy a már meglévő élőlények változni tudjanak, hogy ezáltal a mindenkori környezethez alkalmazkodjanak.

A tudomány módszereivel:

Amikor az emberek evolúcióról (törzsfejlődésről) hallanak, mindjárt a darwini, a legmegfelelőbb egyed túlélése (survival of the fittest) hipotézisre gondolnak. Mint kiváló tudós, Darwin meg tette a tőle telhetőt, de közel sem jutott el oda amit a tudomány ma tud a törzsfejlődésről.

Ma az evolúció tudománya 5 mechanismuson keresztül látja az evolúció folyamatát:

1. Mutáció (géneken belüli változások)
2. Szelekció (ez a Darwin sztori)
3. Genetikai sodródás
4. Vandorlas vagy annak hianya
5. Miotikus hatás

Az 1 és 2 számú mechanizmus eléggé ismert.

A 3 és 5 számú mechanizmus túl technikai, hogy ezzel most foglalkozni tudjunk. Egyes tudósok szerint a 3-as számú mechanizmus talán a legfontosabb.

4 számú, a vandorlas, vagy annak hiánya, érthető.

Ha egy faj tagjait mondjuk egy földrengés által létrejött hegylánc szétválaszt, akkor a két csoport halad a maga útján, mert nem tudnak továbba utodokat hagyni egymassal mint korabban, a szet valasztas elott.

Összefoglalás

Azzal kezdtem, hogy hitet és tudományt keverni esetleg se nem jó hit, se nem jó tudomány.

Viszont a mindennapi élet állandóan olyan helyzetek elé állítja a hivőt, hogy fontos hogy legyen egy módszere, ami szerint számon tudja tartani, mikor miről van szó: hit vagy tudomány.

Mind kettő szépen elfér egymás mellett egy személy százmilliárd agysejtjében. Nekünk csak arra kell vigyáznunk, hogy tartsuk számon magunk felé, mikor melyikre gondolunk vagy melyikről beszélünk.

Záró ima:

Köszönjük Jó Atyánk, hogy szeretsz bennünket, hogy megáldottál bennünket értelemmel. Kérünk, segíts bennünket abban, hogy ezt az értelmet a Te dicsőítésedre és embertársaink javára használjuk. Az Úr Jézus nevében kérve. Ámen